... Honnan is jött a porcelán?
Gondolom, nem lesz meglepő, Kínából! A Tang dinasztia idején készültek az első darabok még 618-907 között. Mi magyarok, akkor még a hazakereséssel és kalandozással voltunk elfoglalva. Aztán kezdett elterjedni a porcelán tárgyak használata. Na, nem nálunk, hanem Kínában. És szépségük, kecsességük, finomságuk felkeltette az emberek érdeklődését. Ennek köszönhetően a porcelánok szépen, lassan vándorútra keltek. Pár száz év alatt, bármennyire is titkolták létüket, tiltották kivitelüket, eljutottak Koreába és Japánba, később lassan átszivárogtak Európába. Mármint a tárgyak, nem a készítésük módja. Azt előbb meg kellett fejteni. És ez nem ment gyorsan. 1710-ig kellett várni, amíg sikerült! És ekkor létrejöhetett az első európai porcelángyár Meissenben. Aztán egymás után jöttek a többiek…..a Herendi Porcelánmanufaktúra ősét 1826-ban Stingl Vince hozta létre. Harmincöt évvel később pedig a világ elámulhatott Fischer Mór porcelánfestő herendi tálján. A 90,5 cm átmérőjű, 12 cm magas, máz felett festett Moriamur Pro Rege Nostro! felirattal díszített tál nem nevezhető asztalközépnek. Vélem értéke felbecsülhetetlen. Két világkiállításon is bemutatásra került és ámulatba ejtette az embereket. A Herendi porcelánok sikere azóta is töretlen, még akkor is, ha nagy néha véletlenül sikerül is egy-egy darabot "megsemmisíteni".
Méltán lehetünk büszkék a Herenden készült porcelánokra. Gondoltad volna, hogy 2006-ban az USÁ-ban a Herendi porcelán a legkeresettebb luxus porcelánmárka volt. A többi patinás cég csak utána jött....Szóval dagadj kebel a büszkeségtől!
Megjegyzés: a hírek szerint az eltört serleget a Herendi Porcelánmanufaktúrában ismét legyártják Max Verstappennek, ráadásul ajándékba! Gáláns.....csak nagyon halkan mondom, marketingnek se rossz. Hogy ez nem szép tőlem? Hát nem,....
A porcelánoknál igaz, minél régebbi, annál értékesebb.
Szóval, ha a dédinek köszönhetően valakinek van otthon egy Ming-korabeli kínai porcelánja (tál, csésze, sárkány, bili vagy akármi), könyörgöm, ki ne dobja, mert kincset ér!
Ha már kincset emlegettem, akkor egy picit lessünk be az aukciók titkos világába! Aukciók? Netán Sotheby's? Igen, bizony, ha aukció, akkor Sotheby's. Az aukciósházat Samuel Baker alapította 1744-ben. Azóta a világ egyik vezető aukciósházává nőtte ki magát. A cég központja Londonban a New Bond Streeten található. Sőt, Budapesten is van egy központjuk. a Krisztina közúton. És amiért ezt megemlítem: A Sotheby's árverezte el a világ két legdrágább porcelánját. Az első helyezettet 2017-ben. Ez nem más, mint Zsu Kuan-jao császár ecsetmosó edénye. A cseppet sem hivalkodó, sőt, meg merem kockáztatni, nagyon is szerény küllemű tálka 960-1127 közötti időszakban készült. A névtelen licitáló 37,7 millió dollárért vette meg. Nem tévedés! A világon összesen négy darab van belőle. Ezzel az összeggel maga mögé utasította a három évvel korábban árverezésre került, a Ming-dinasztia idején készült csirkés csésze néven emlegetett 8 cm-s ivóedénykét. Tizennégy darabról tudunk. A vevő Liu Ji-csien, egy kínai újgazdag milliárdos volt. Érdekességként: taxisofőrként kezdte. Jó üzleti érzékének köszönhetően ma már tejben-vajban fürödhet. Megengedheti magának, hogy régiségeket gyűjtsön. Mint például a csészécske. Igazán jó vétel volt a maga 36 millió dolláros árával. Más gyűjtőkkel ellentétben az értékeit nem dugja el azonnal szuperbiztos trezorba. Megveszi, majd ha nem is állandó, de időszakos kiállításon be is mutatja. Az emberek pedig tolonganak, hogy megnézhessék.
Ha már aukció, akkor említsük meg a Christie's Aukciósházat is. Nem sokkal, mindössze 22 évvel a Samuel Baker által alapított Sotheby's után lépett színre a Christie's. Az ötlet James Christienek jutott eszébe, és rögtön el is nevezte a "házat" magáról. Ezzel aztán egycsapásra hallhatatlanná vált. A Christie's megalapítása, azaz 1788 óta foglalkozik műkincsekkel és egyéb kedvező befektetésekkel. Nem utolsó sorban az egyetlen nemzetközi aukciósház, melynek kereskedési joga van Kínában! Gondolt csak át ezt a tényt! Micsoda lehetőség! Micsoda PIAC!
Nem tehetek róla, de vonzanak a szép ékszerek. És a kövek. Persze nem a gyöngykavics. Hanem a kicsit ritkábbak és drágábbak. Itt a ragyogó alkalom, hogy utána nézzek a drága-köveknek. Először is...
Mit nevezünk drágakőnek?
Olyan ásványt, amelyik szép, kemény (időtálló) és ritka. Ja, még két fontos dolog, tetszik az embereknek és ezen tulajdonságai által egyezményes értékkel bír. Hát így....Ezeknek a ritka köveknek két csoportja van, az igazi drágakövek és a féldrágakövek. Előbbiek a gyémánt, a zafír, a rubin és a smaragd, míg a többi értékes kőféleség féldrágakő. Keresed a briliánst a drágakövek között, de nem találod? Nem bizony! A briliáns nem egy kőféleség, hanem egy csiszolási mód. És ez teremti meg a lehetőséget a drágakövek világában ismeretek nélküli vásárlók megtévesztésére. Mert a kérdés az, milyen követ csiszoltak meg briliáns módon? Gyémántot, vagy.....? Szóval csak tudással felvértezve érdemes drágakövet venni. Sőt! Ragaszkodni kell a tanúsítványhoz is. Jobb helyeken adnak. Persze nem a drágakő bányák körül, ott inkább a simlisség a divat. Ha már a gyémántnál tartunk, úgy vélem, nem tévedek nagyot abban, hogy a legtöbb ember érték tekintetében a gyémántot teszi az élre. Pedig ez tévedés. Van értékesebb drágakő is, például a paraiba tourmaline. Nagyjából tizenhatszor drágábban lehet megvenni, már annak, aki nagyon szeretné. És sokan szeretnék, a kereslet pedig, jól tudjuk, árfelhajtó! Ja, hogy mit jelent a paraiba? A származási helyét jelöli. Mert a máshol bányászott tourmalinok kevésbé értékesek. Paraiba pedig Brazíliában van. Nagyjából Horvátország nagyságú állam. Ezt a drágakövet az 1980-s években fedezték fel. Azóta pedig fény derült gyógyító képességére is. Ennyit a tourmalinról. Megjegyzem, van a gyémántnál értékesebb rubin kő is.
És akkor kössük össze a köveket, az ékszereket és az aukciókat. De előbb tisztázzuk! A karát a drágakő súlyát jelöli: 1 karát 200 milligramm, (0.2 g)
Na de miért karát?
És mit jelent egyáltalán ez a szó?
A karát a karob szóból jön, ami nem más, mint a szentjánoskenyérfa termésének a magja. Sokáig ezt használták a drágakövek és nemesfémek méréséhez. Csak 1910 után kezdek el szabványos mértékegységet használni. Látom, van egy kis dilemmád, milyen tulajdonságok alapján ítélik meg a drágaköveket. Megmondom. A súly, a tisztaság, a csiszolás és a szín alapján. De van ebben még egy kis csavar! Ha azt gondolod, hogy öt 1,0 karát tömegű gyémánt áráért megvehetsz egy 5,0 karátos gyémántot, akkor tévedsz! Mert minél nagyobb a kő, annál ritkább. Vagyis az ár a mérettel exponenciálisan növekszik. Minél nagyobb, annál nagyobb a kará-tonkénti ár. Utána néztem néhány különleges ékszer árának. Kezdjük is mindjárt a Koh-i-Norr gyémánttal. Neve azt jelenti: a Fény hegye. És a kő az Egyesült Királyság koronaékszereinek része. 105.6 karát! Értéke felbecsülhetetlen. Nézzük a smaragdot. A "Rockefeller Emerald" karátonként 305 ezer dollárt ér. A "Napkelte rubin" jóval értékesebb, karátja 1,18 millió dollár. Ám ez semmiség a kék gyémánt árához, ami nem kevesebb, mint karátonként 3,93 millió dollár.....
Úgy vélem, bármennyire is igyekszem megtörni a gyémánt hegemóniáját, azért a drágakő fogalma karöltve jár a gyémánttal. Ezért, mielőtt elbúcsúznánk a valódi drágakövektől, lássuk a világ jelenleg legértékesebb három gyémántját!
Első helyezett a Koh-i-Norr gyémánt 105.6 karátos és a brit korona része. Ritka alkalmakkor, amikor II. Erzsébet fejére tette a koronáját, ott csillogott közében, nem sokkal a királynő szemei felett. Most III. Károly fején teszi ugyanezt. Második a Cullinan gyémántok. Az eredeti, vágatlan állapotában 3106 karátos követ három részre vágták, majd 9 nagyobb és 96 kisebb részre. A legnagyobb mintegy 2 milliárd dollárt ér és az angol királyi jogarban van. Harmadik a Hope gyémánt, amit sorozatgyilkos Hope gyémántnak is neveznek. Ez egy 112 karátos kék gyémánt. A legenda szerint átok ül rajta. Eddigi összes tulajdonosát a gyémánt megszerzését követően szerencsétlenség érte. Jelenleg a Smithsonian Intézet Nemzeti Drágakőgyűjteményben van kiállítva, golyóálló üveg mögött. Hogy ezzel a tolvajoktól védik a gyémántot, netán a látogatókat védik az átoktól, nem lehet tudni. Ezt döntse el mindenkinek maga. Minden esetre a gyémántot tilos megérinteni, ha valamilyen oknál foga mégis szükséges, kesztyűs kézzel fogják meg, nehogy az átok a szegény dolgozót sújtsa.......Nahát, sose gondoltam volna, hogy a Drágakőgyűjteményben dolgozni ilyen veszélyes! Mindezek fényében nem törekszem ilyen értékek birtoklására. Maradok a drágakövek távoli csodálója, és nyugodtan hajtom álomra a fejem!
Persze az is izgalmas kérdés, hogy melyek a legdrágább ékszerek? De erről majd később, mert leragadtam az antik porcelán áránál. Szóval a régi porcelán értékes. Rendben. De így van ez mindennel? Ami régi az automatikusan értékes? Nézzük: