Olvasásukhoz kattints a KÉPRE
Kettőezer tizenkilenc decemberében még senki sem gondolta, hogy néhány hét múlva új időszámítás kezdődik. Nem, nem arra gondolok, amikor éjfél előtt visszaszámolunk, hogy öt, négy, három, kettő, egy és BUÉK! Durrannak a pezsgős palackok, koccannak a poharak és megcsókoljuk egymást, a mellettünk állót, a mellettünk álló mellett állót, boldogot...
Csütörtök reggel van. Vezetek. Nem sietek. Ma úgyis sokáig dolgozom. Reggel sétáltam egy nagyot a kutyámmal. Így a jó kezdet után készületlenül ér a kocsisor megtorpanása. Ráadásul már a Déli pályaudvarnál. Mi az ördög történhetett? A dolog nem esik jól, kizökkent szokásos ritmusomból. A közlekedési dugó az Erzsébet híd budai hídfőjénél lenne...
Húsvét van. Semmihez sem fogható ünnep. A világ ilyen ünnepet még nem ült. Eddig. Messengeren kaptam képüzenetet. Egy festőművész barátunk gyönyörű stáció-képeit. Pislákoló fények, üres utcák. Az utcákon nem járnak emberek. Csak a stációk vannak megvilágítva. Nincs jele az életnek. Alig ismerek rá a falura. A művész a barátunk. Többször jártam ott....